Bejelentés


Ady Endre Műv. Ház és Könyvtár A kultúra utolsó bástyája!









Hírek
TINI_KIFUTÓ

2012. március 24-én 17.00-órától tartják a XII. tehetségkutató versenyt. A rendezvényre lehet jelentkezni a következő e-mail címen: muvhaz.dombrad@gmail.com

Farsang

2012. február 24-én 15.00-órától "Beszélgetés a Könyvtárban" című előadásra kerül sor. Az előadás a farsangi népszokásokról és farsangi ételekről szól. Előadók: Róka Gézáné ny. pedagógus és Csáki István Gyuláné "Kicsi" konyha vezető. A rendezvényt megnyítja Vincze Menyhért igazgató. Minden érdeklődőt várnak a szevezők.

Helytörténeti kutatások című konferencia

2011.november 30-án 14,00-órától a művelődési ház nagytermében Konferencia megtartására kerül sor. A Konferencia a TÁMOP-3.2.3-09/2-2010-0024. sz. projekt keretén belül vaósul meg Előadók: Dr. Sipos József történész, Néző István Könyvtáros, helytörténeti kutató, Vincze Menyhért projektmenedzser

Helytörténeti kutatások című konferencia

2011.november 30-án 14,00-órától a művelődési ház nagytermében Konferencia megtartására kerül sor. A Konferencia a TÁMOP-3.2.3-09/2-2010-0024. sz. projekt keretén belül vaósul meg Előadók: Dr. Sipos József történész, Néző István Könyvtáros, helytörténeti kutató, Vincze Menyhért projektmenedzser

Karácsonyi készülődés

Képek a Karácsonyi készülődés menüpont alatt

tovább >>





A MŰVELŐDÉSI HÁZ TÖRTÉNETE A népkönyvtár kialakulása

Dombrádon a könyvtár kialakulásának kezdete már a húszas évek előtt is felvetődött. A településen meglévő szórakozóhelység a VIGADÓ volt, ahol találkoztak, illetve filmet tekinthettek meg az idelátogatók. Az 1920-ban felvetődött gondolatokat tett követte és a mozi kialakításán túl könyvtári helyiség létrehozása is megtörtént. 1927-ben a község a Vallás és Közoktatási Minisztériumtól 170 kötetes közművelődési népkönyvtárat, 1930-ban pedig a Földművelésügyi Minisztériumtól 153 kötetes gazdasági népkönyvtárat kapott. A könyveket a polgári iskolában helyezték el. Az iskola bezárásával (1945) a könyvtár az általános iskolába kapott helyet. Magyarországon a második világháború után a demokratikus jellegű könyvtári kultúra kialakuló rendszerében a népkönyvtárak, a közművelődési könyvtárak fő feladata a társadalom legszélesebb réteginek művelődésének elősegítése volt. Fontos feladattá vált a szakműveltség színvonalának emelése, a termeléshez szükséges információs hátteret biztosító szakirodalmi tájékoztatás. Lényegében ez a könyvtárpolitikai elv volt a vezérfonala, s egyben mozgatórugója megyénkben is a lassan meggyökeresedő intézmények működésének, majd a tanácsi könyvtárhálózat létrehozásának, mely a lakóhelyi igények, kielégítését célozta, szolgálta. A dombrádi községi népkönyvtár a nyíregyházi és a kisvárdai könyvtáraktól összesen 297 kötete vett át. Az átadott könyvek csoportosítás szerint: - mezőgazdasági munkák, - állattenyésztés, - gyümölcstermesztés, - mezőgazdasági gépek. A dombrádi népkönyvtárban már 1953-ban is volt könyvtáros alkalmazva, ezzel is segítve az olvasókat. 1955-ben Hurka Magdolna volt a könyvtáros, őt Orosz Mária követte, 1957-ben Tóth Erzsébet veszi át a helyét. A könyvtár ekkor már 330 kötetes állománnyal rendelkezik, melyeket szekrényekben helyeztek el a Vizsgáló Bizottság elnöki szobájában. 1957. február 13.-án a Községi Tanács ülésén ismét felvetődik – már sokadszorra –, hogy a könyvtárnak kell egy állandó helyiség. 1957. október 31.-én újból felvetődik a könyvtár és egy kulturális intézmény megépítése. Az épülő kultúrotthonba kap elhelyezést a könyvtár is olvasóteremmel együtt. Az építéshez tervezett összeg 500.000.-Ft. Az építkezés nem kezdődött el. 1958. május 21.-én a dombrádi községi könyvtár ellenőrzésekor döntenek arról, hogy Újdombrádon is létre kell hozni egy könyvtárat. A tiszteletdíjas könyvtáros Nagy Béla volt. Az átadott könyvek száma 59 kötet. A dombrádi könyvtár élete igen izgalmas volt, hiszen szinte évente váltottak le és neveztek ki könyvtárost. 1958-ban Márton József nevelőt kérték fel a könyvtári teendők ellátására, aki egészen 1980-ig látta el feladatát.

A községi könyvtár kialakulása

Az 1958. január 9.-én megtartott ülésen a V. B. határozatot hozott. A régi kultúrház, amit a Római Katolikus egyháznak adtak át elavult, szükségessé vált egy modern kulturális intézmény megépítése. Döntöttek arról is, hogy a községfejlesztési alap terhére kizárólag a községi kultúrházat kell felépíteni. A község lakói már 29.000.-Ft értékű társadalmi munkát vállaltak, ezen kívül 52.000.-Ft állt rendelkezésre. Javasolták a tanácsnak, hogy a községfejlesztési hozzájárulást emeljék meg. Szerették volna 1959-ben teljesen felépíteni az új intézményt, de ez nem valósult meg. Elhatározták, hogy mivel a KTSZ-szel nehezen megy az építkezés, egy házilagos brigádot hoznak létre. Orbán József kisiparost bízták meg a munkaközösség létrehozásával, aki addig szünetelteti az ipart és tanácsi alkalmazott lesz. Felvettek mellé még hat segédmunkást is. Az állam is ígért még pénzbeli segítséget, és tovább szervezték a társadalmi munkát is. 1960 májusában még mindig nem készült el a kultúrház és könyvtár. A költségvetést még 457.000.-Ft-tal megemelik és a munkákat a Kisvárdai Építőipari Vállalat készítette el. 1960. szeptember 20-án Molnár Lajos jelenti a Végrehajtó Bizottságnak, hogy a kultúrház még mindig nincs kész, nincs hozzá pénzt. A munkálatok befejezéséhez még 100.000.-Ft kölcsönt vettek fel.

1960. november 22-én már csak a kályhák, a rádió és a lemezjátszó hiányzik, melynek beszerzését a megye vállalta magára. Abban az időben a járás legnagyobb kultúrháza volt. Nagytermével, hatalmas színpadával, öltözővel, klubszobával, könyvtárhelyiségekkel és igazgatói irodával egy igazán modern épületegyüttes volt. Újra megindulhatott a kulturális élet Dombrádon. A könyvtár átadását követően még mindig nem a könyveké volt a főszerep. Márton József az 1961-62-es munkatervében a következő szerepel: „A kultúrház olvasóhelyisége és könyvtárszobája jelenleg a gyógyszertárnak és egészségügyi célokra van lefoglalva ideiglenesen. A könyvtár így az általános iskola központi épületének egyik tantermében van elhelyezve. A kölcsönzés heti 8 órában összesen 4 alkalommal történik.” 1963-ban a könyvek száma eléri a 2.725 kötetet. A könyvtári teendőkkel Veres Sándor is meg volt bízva. Márton Józsefet megbízzák, hogy a két tanyai településen – Újdombrádon és Kistiszaháton – szervezze meg a fiókkönyvtárakat. 1965-ben az önálló községi könyvtárnak 5.218 darab saját és 243 kötet letéti állománya volt. A beírt olvasók száma 602 fő. A könyvtár a későbbiek során több alkalommal kap támogatást a kisvárdai és nyíregyházi könyvtáraktól. 1970-ben megállapítják, hogy a kölcsönző 27 m2, a raktár 13 m2 alapterületű. A könyvtári állomány 10.300 kötet, de a polcokon csak 5.800 könyvnek van hely. Felvetődik, hogy a könyvtár alapterületét növelni kell. Márton József folyamatosan képezte magát, illetve a könyvek bővítésére is nagy figyelmet fordított. 1979. október 19.-én a könyvtárat Csáki Menyhért veszi át, aki addig a művelődési ház igazgatója volt. A dokumentumok száma ekkor már 16.704 darab.

1982-ben olvasókör alakult ki, rendszeressé válnak az író-olvasótalálkozók, melyeket az újdombrádi fiókkönyvtárban is szerveznek. A teljesség igénye nélkül néhány név az előadást tartók közül: Berkes Péter, Baranyai Ferenc, Fekete Gyula, Balogh Béni, Fodor András, Lengyel Dénes, Lőrincz L. László. 1993-ban a Képviselő-testület összevonta a művelődési házat és könyvtárat. 1998-tól az összevont intézmény igazgatója Vincze Menyhért, helyettese Csáki Menyhért könyvtáros. Az összevonást követően kiállító-helyiségekkel is bővült az intézmény. Továbbra is szervezünk író-olvasótalálkozókat, TIT előadásokat. Találkozhattak az érdeklődők: Erdélyi Lili Ada mesekönyv íróval, Jankovics Marcell rajzfilmrendezővel, Berki Antal színésszel, Dr. Kriveczky Béla és Dr. Sipos József történészekkel és még sokan másokkal. A képtárban rendszeresek a kiállítások a határon innen és túli művészekkel. A 2007-es évben hatodik alkalommal rendeztük meg a Nemzetközi Festő-, Alkotótábort. A művészek egy-egy képpel köszönik meg a vendéglátást a városnak. A Vasúti Jármű Kiállítást, a Vasúti Múzeumot, a Helytörténeti Kiállítást, a Kossuth szobát rendszeresen látogatják. A művelődési házon belül megyei és megyén túli eseményeket rendezünk, melyek közül az alábbiak évente ismétlődnek:

Tini Kifutó Nyugdíjas Népdaltalálkozó Hagyományőrző Szüreti Mulatság Városnap Intézményi előadások Aranykalászos gazdatanfolyam

A felsorolt események nagysága és rendszeressége is szükségessé tette az intézmény bővítését. A Nemzeti Kulturális Alap által kiírt pályázaton 20 millió forint kamatmentes hitelt nyert az intézmény, mely 20 év futamidőre szól. A pályázati összegből átalakításra került a volt könyvtár épülete és egy új részlegbe költözött át. A felújításnak köszönhetően egy tágas könyvtár olvasórészleggel, és a 21. század követelményeinek megfelelően kiépített mosdóhelyiség került kialakításra. Mint minden intézménynek nekünk is fontos a fejlesztés, mely napjainkban már csak pályázatok útján történik. Az elmúlt években több sikeres pályáztunk is volt, melyek a következők: Pályázat ideje Kiíró intézmény, szervezet Pályázati téma Elnyert összeg (eFt) 2003. Informatikai és Hírközlési Minisztérium Információs műveltség térnyeréséért 1.050.- 2004. Informatikai és Hírközlési Minisztérium eMagyarország pontok 1.000.- 2005. Nemzeti Kulturális Alap, Oktatási Minisztérium közkulturális intézmények, közösségi színterek kialakítására, felújítására 20.000.- 2005. Informatikai és Hírközlési Minisztérium KözHáló-KözNet modem 500.- 2006 Nemzeti Kulturális Alap Érdekeltség növelő támogatás 105.- 2006. Nemzeti Kulturális Alap Eszközfejlesztés 96.- 2007. Nemzeti Kulturális Alap Szakmai eszközfejlesztés, korszerűsítés 700.- 2007. Nemzeti Kulturális Alap Érdekeltség növelő támogatás 108.- 2007. Nemzeti Kulturális Alap Műszaki berendezések 1.230.- 2001. – 2006. Oktatási Minisztérium Szakmai továbbképzés 155.- Az elnyert pályázati pénzből már megvalósítottuk a könyvtár bővítését, a bútorok, műszaki berendezések beszerzését. Az idei évben pályázatot nyújtottunk be fény-, és hangtechnikai eszközök fejlesztésére 4 millió forint összegben, melynek elbírálása szeptemberre várható. Az épülettel, illetve berendezési tárgyakkal az alábbi szolgáltatásokat nyújtjuk a hozzánk látogatóknak: könyvkölcsönzés, helyben olvasható dokumentumok, kölcsönözhető, helyben hallgatható hangoskönyvek, helyben megtekinthető videó filmek, számítógép és internet használat, nyomtatás, scan-nelés, fénymásolás, író-olvasótalálkozók, TIT előadások, gyermek és felnőtt színházi előadások, rendezvényeinken való részvétel, városi események segítése, információ biztosítása a településről, tájékoztatás a falugazdász szolgálatról, véradói szolgálat fogadása, egészségügyi szűrőállomásoknak hely biztosítása (tüdőszűrés, szemészeti-, és hallásvizsgálat, stb.), oktatási intézmények részére terem biztosítása, egyesületek, alapítványok, családok, baráti körök részére terembérlet, technikai eszközök, berendezések bérbeadása, kiállítások a Képtárban, tárlatvezetés a Múzeumokban, stb. Mindezeket hogyan lehet elérni és megtartani? Folyamatos megújulással, de a már jól működő kapcsolatok és hagyományok megtartásával, figyelembe véve a segítő emberek véleményét, továbbá a meglévő szakemberek továbbképzésével. Intézményünkben a jelenlegi állomány az alábbiak szerint tevődik össze: 3 fő teljes munkaidőben, 1 fő részmunkaidőben foglalkoztatott és a hivatalsegédi feladatok ellátását 1 fő (Németh Lászlóné) biztosítja. A szakmai megoszlás a következő: 1 fő andragógus egyetemi (Vincze Menyhért), 1 fő könyvtáros főiskolai végzettséggel, (Csáki Menyhért) 2 fő 2008-ban végzett informatikus könyvtáros, (Vincze Menyhértné) illetve művelődésszervező főiskolai szakon (Pocsai Ágnes). Munkatársaink számítógépes ismerettel is rendelkeznek, illetve gyakorló felhasználók. Nagyobb rendezvényeinken külső segítőket alkalmazunk, akik a következők (a teljesség igénye nélkül): Szalkayné Szénégető Krisztina, Ágoston Pál, Molnár Zoltán, Szalkay Béla, Szántó Géza, illetve az iskolák, óvodák vezetői és dolgozói. Mint a felsoroltakból kitűnik 1920-tól nagyon sok idő eltelt, de a kultúrára, a könyvtárra napjainkban is nagy az igény. 2007. augusztus 20.-án vettük át és adtuk át a lakosság részére a már többször említett könyvtárat. Mit is várok és kérek a hozzánk érkezőktől? Érezze jól magát, bizalommal forduljon felénk kérdéseivel, és amiben tudunk, segítünk. Érezzék maguknak és használják a már felsorolt lehetőségeket. Gyermekeiket biztassák a könyv szeretetére és olvasásra. Mindezeket együtt meg lehet valósítani, és akkor elmondhatjuk, hogy igen, jó úton járunk, mert értékeinket megőrizzük.






Üzenőfal


Név:

Üzenet:





Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!